MIÉRT TANÍTSUNK KREATÍV ÍRÁST?
Új közönség
Creative Writing című könyvükben Christine Frank és Mario Rinvolucri amellett érvel, hogy a megfelelő „írói légkör” megteremtéséhez a tanároknak azt az üzenetet kell közvetíteniük diákjaik felé, hogy fogalmazásaikat figyelmes közönség fogja olvasni. A szerzőpáros által leírt feladatban a tanulóknak egy sztenderd, 300 szavas esszét kell megírniuk, ám az instrukciók csavart rejtenek: a diákoknak írásukban három hazugságot is el kell rejteniük. Miután a tanár kijavítja a fogalmazásokat, a tanulók négyfős csoportokban olvassák fel egymásnak alkotásaikat, mindvégig abban a tudatban, hogy társaik árgus szemekkel (és fülekkel) kutatják esszéjükben a három hazugságot. Ennek eredményeképp az írók egy új kihívással találják szembe magukat, és nagyobb motivációjuk van a körültekintő fogalmazásra. "Egy írónak mindig kell közönség – ráadásul olyan közönség, akit a tartalom is érdekel, nem csak a megjelenés", állítják a könyv szerzői.
Az általunk szervezett verseny nem csak a kreatív írásnak kínál új felületet, de a figyelmes közönséget is biztosítja bíráinkon és online követőinken keresztül. A versenyre való jelentkezéssel a diákok elfogadják, hogy a Libra Books Kft. írásukat egészben vagy részben közölheti honlapján illetve Facebook oldalán, ezzel is népszerűsítve a kreatív írást és annak hasznosságát az idegen nyelvek oktatásában. Versenyünk hasonló célt szolgál, mint a fent ismertetett órai feladat: biztosítja, hogy ezek a kreatív, kísérletező jellegű alkotások egy, a diákok által ritkábban érzékelt szinten is értelmezhetővé válhassanak.
Az írás csak időpocsékolás?
Sok tanár joggal aggodalmaskodhat a hosszadalmas, íráskészséget fejlesztő feladatok kapcsán – valóban szükség van rá, hogy ennyi időt töltsünk ennek a készségnek a fejlesztésével? A Frank és Rinvolucri szerzőpáros szerint az írásnak sokkal több előnye van, mint gondolnánk: egy hosszabb fogalmazás órai megírása azt jelenti, hogy a diákokat "teljes mértékben lefoglalja a célnyelv használata", miközben, a nyelvtan és a szókincs szabad gyakorlásához hasonlóan, bármikor kérhetnek tanári segítséget, amennyiben igénylik azt. Ezen felül az írás gyakran válhat „ugródeszka készség”-gé, hiszen egyszerre van jótékony hatással az olvasásra, a hallás utáni szövegértésre, valamint a beszédkészségre (11).
Házi feladat vagy órai munka?
A mód, ahogy egy csapat megbirkózik a verseny havi feladataival, valószínűleg osztály- és diákfüggő, de egy dolgot minden felkészítő tanárnak javasolhatunk: célszerű előre eldönteni, hogy a feladványokat házi feladat, vagy órai munka keretei közt szeretné megoldani az osztállyal. Természetesen mindkét megközelítésnek vannak negatív és pozitív vonzatai. A Frank-Rinvolucri páros a következőképp osztályozza ezeket:
A házi feladat előnyei:
- saját időbeosztás követésének lehetősége
- nyugodt környezet, ami elősegíti az "elmélyüléshez szükséges állapot"-ot (10)
Az órai munka előnyei:
- a csapat dinamikája stimulálja az írás folyamatát
- a közönség rögtön elérhető, amint az írás befejeződik
- a tanár bármikor segíthet a nyelvi akadályok leküzdésében
A Creative Writing szerzői a közönség jelenléte miatt végeredményben motiválóbbnak tartják az órai fogalmazásokat. Emellett azonban azt is elismerik, hogy jelentős különbség mutatkozhat az inkább otthon író, introvertált diákok, és a "szociálisabb társaságok" között, akik inkább az órán végzett csoportmunkát fogják előnyben részesíteni (10).
JAVASLATOK TANÁROKNAK
Ezen az oldalon összegyűjtöttünk pár olyan alapútmutatást, ami hasznos lehet olyan tanároknak, akik kreatív írást tanítanak gimnazistáknak vagy egyetemistáknak. Az itt következő javaslatok mind Cherry Campbell Teaching Second-Language Writing: Interacting with Text című könyvéből származnak, mely kiváló forrás lehet minden olyan pedagógusnak, aki szeretne a kreatív írással foglalkozni óráján.
1. Első a való élet
Érdemes arra biztatni a diákokat, hogy íráskészségüket először személyes tapasztalataikra alapozva gyakorolják. Feladható feladat lehet például a naplóírás (egy héten, vagy akár egy hónapon keresztül), megkérhetjük a diákokat rá, hogy meséljenek el egy különösen boldog/szomorú eseményt az életükből, vagy osszák meg egy emlékezetes utazás, nyaralás emlékét egymással. Fontos: minél személyesebb a téma, annál könnyebb a tanulóknak dolgozni vele!
2. Az öt érzék megmozgatása
Próbáljuk meg felhívni rá a diákok figyelmét, hogy milyen sokféle módon írhatjuk le amit érzünk vagy tapasztalunk. Segít, ha olyan írásból választunk részletet példaképp, amely élénk leírást ad egy - lehetőleg a diákok által is ismert – helyszínről, vagy ha bevezetünk olyan játékokat, amik intenzív hangsúlyt helyeznek a hallásra, szaglásra, stb. Kipróbálhatjuk a "vakon sétálást" vagy bevethetünk Rorschach-szerű tintapacákat, melyek az átvitt értelmű gondolkodást ösztönzik. A cél minden esetben ugyanaz: óvakodjuk attól, hogy mindig ugyanazokat az igéket és mellékneveket használjuk.
3. Egymás ellenőrzése
Meglepően erőteljes motivációs eszközzé válhat az a tudat, hogy a szokásos közönség (a tanár) helyett a diák írását más is el fogja olvasni. Minden kiadott fogalmazásnál tisztázzuk, hogy az első személy, aki el fogja olvasni azt, egy másik diák lesz, nem pedig a tanár. A tanulók képesek megállapítani, hogy az esszé koherens-e, visszajelezhetnek arról, értik-e a cselekményt, javasolhatnak csavarokat, vagy kérhetnek további karakterjellemzést. Érdemes diákszinten összekapcsolni az írást és a javítást, és figyelni, mi történik.
4. Legyen egy ok
A közönség jelenléte azt feltételezi, hogy az írónak van oka arra, hogy írjon (amellett persze, hogy jelen esetben ez iskolai feladat is). A fogalmazások értékelésében szerepet kell játszania a kérdésnek, hogy milyen üzenetet akart közvetíteni a diák, és hogy ez vajon sikerült-e neki. Van a történetnek eleje és vége? Tanulsága, konklúziója? Esetleg szándékosan hagyták meg a nyílt befejezést? Ezeket a kérdéseket nyugodtan fel lehet tenni a diákoknak, érdemes a mélyére ásni annak, miért pont úgy írták meg a fogalmazást, ahogy.
5. Írás és olvasás egyben jár
Bár a tankönyvek mindig tartalmaznak hosszabb szöveget olvasásra, ezek gyakran könnyített újságcikkek vagy információban bővelkedő ismeretterjesztő írások. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy tankönyv irodalmi műből közölne részletet vagy hogy kreatív írásra biztatná a diákokat. Az íráskészség fejlesztését azonban tökéletesen kiegészíti az olvasás – ha van erre lehetőség, érdemes feladni egy könnyített olvasmányt, majd megvitatni annak cselekményét, szereplőit, és az új szókincset.
ÖTLETEK A KREATÍV ÍRÁS FEJLESZTÉSÉRE
Ebben az utolsó szekcióban olyan ötleteket gyűjtöttünk össze, amiket bátran használhatunk kreatív írás órán vagy tanfolyamon. Az itt leírt feladatok részletes ismertetése, illetve sok, ehhez hasonló más ötlet Christine Frank és Mario Rinvolucri Creative Writing című könyvében található, ahonnan az összes itt felsorolt javaslat is származik.
Régi szokásaim
A diákokat arra kérjük, írjanak egy listát olyan szokásaikról, amiket az évek során elvesztettek (pl. biciklizés az iskolába, konditerembe járás, cigarettázás, korai lefekvés, stb.). Ezután három szokást kell listájukból kiválasztaniuk, melyek mindegyikéről egy rövid bekezdést írnak: miért volt jó vagy épp rossz ez a szokás, miért hagyták abba, hogy hatott ez az életükre? Mikor elkészültek, a diákok négyfős csoportokban olvassák fel egymásnak az írásokat.
Érzelmektől helyzetekig
Ebben a feladatban a diákoknak érzelmekről kell listát készíteniük (félelem, öröm, harag, stb.), majd ezt egy padtárssal összehasonlítani. Itt beszélhetnek a közösen megjelenő érzelmekről illetve megbeszélhetnek konkrét helyzeteket is, amikor ilyesmit éreztek. A beszélgetés után minden diák egy érzelmet választ, és egy olyan esetről ír fogalmazást, mikor átélte ezt az érzést. A feladat után a diákok vegyes csoportokban olvassák fel egymásnak fogalmazásaikat.
A fotóba látott valóság
Egy ilyen órára némi készülés szükséges: a diákoknak egy-egy fényképet kell hozniuk, lehetőleg egy családtagjuk képét. Helyezzük el a fotókat egy asztalon és kérjük meg a diákokat, hogy válasszanak egyet, amit érdekesnek találnak (ez a kép nem lehet a sajátjuk). Ezután a diákoknak el kell képzelniük a fényképen látható ember személyiségét – mi iránt érdeklődik, mi a hobbija, milyen tulajdonságok jellemzik? – és egy bekezdést írnak a képzelt személyről. A leírásokat később megosztják azzal a személlyel, aki eredetileg hozta a fényképet.
Az egész ír a résznek
Ebben a feladatban a diákok háromfős csoportban dolgoznak. Mindenki más szerepet kap: az egyes számú diák az autó, a kettes a kormány, a hármas pedig a fék. Minden diák egy rövid levelet ír a másik két résznek, és kettőt is kap cserébe. Ezután mindenkinek válaszolnia kell a kapott levelekre és meg kell osztania azt a csoporttal.
Válassz melléknevet
Keressünk egy 7-9 mondatból álló történetet, ami megfelel a diákok nyelvi szintjének. Fontos, hogy a szövegben ne legyenek melléknevek, vagy ha mégis vannak, töröljük ki őket a szövegből. Miután röviden ismertettük velük a történet vázlatát, a diákok feladata, hogy annyi melléknevet gyűjtsenek össze a történethez, amennyit csak tudnak. Ezt követően a tanulók megkapják a szöveget és megpróbálnak minél több melléknevet felhasználni benne. Az óra végén az egész osztály előtt fel lehet olvasni ezeket a sokszor nagyon humorosra sikerült történeteket!
Bibliográfia
Campbell, Cherry. Teaching Second-Language Writing: Interacting with Text. Heinle & Heinle, 1998.
Frank, Christine, and Mario Rinvolucri. Creative Writing: Activities to Help Students Produce Meaningful Texts. Helbling Languages, 2010.
.